-Jól van csak még 5 percet kérek-mondtam nyűgösen és visszahúztam a fejemre a párnát.
*3 órával később*
Valami rezgett a párnám alatt.Vak sötétben pár pillanat alatt megtaláltam a telefonom.
-Norah remélem már felkeltél!
-Ki vagy?-motyogtam a telefonba ugyan is a tegnap esti buli után,még mindig alig tudtam hol vagyok
-Az unoka testvéred,Jennifer,hahóóó-azt hiszem kicsit sikerült sikerült felingerülnöm az unokatesóm akit szívemből gyűlölök
-Nem tudom mit akarsz de biztos megoldod,szia- kinyomtam a telefont és visszafeküdtem.
Alig pár másodperc telt el de máris kiszakította valaki az ajtót mire kezdtem egy kicsit begurulni,ebbe a házban még aludni se lehet.
-Kis csaj,mi van veled?Az esküvő perceken belül kezdőik.-jött be Mark,Norah bátyja.
-Aludnák.-mormogtam bele a párnába.
-A "nák"-on van a hangsúly.Öltözz.-utasított és elhúzta a függönyt világosságot beengedve a szobámba.
-Van 5 perced az esküvőig,arra nem készülsz el de legalább az ebédre odaérhetnél-mondta és ezzel becsapta maga mögött az ajtót.
Kimásztam az ágyból,elvánszorogtam a mosdóig elvégeztem a reggeli teendőimet,de ahogy kiléptem a fürdőszobából az ágyamon hevert 4 ruha.
Nem volt választási lehetőségem így ruhát kellett választanom.Sokat gondolkoztam melyik lenne a megfelelőbb de végül a Bézs színű ruhára esett a választásom.
A hajam kifésültem a szememet halványra kisminkeltem.
Ahogy csak tudtam szaladtam kifelé a hátsókertben már amennyire egy magassarkú cipőben futni lehet.
Ahogy kiértem a hátsóudvarra megláttam a hatalmas sátrat.Az esküvő kint volt ugyan de egy gyönyörűen kidíszített fehér sátorban volt az ebéd.A sátorhoz egy piros szőnyeg vezetett.Már most utáltam az egészet.Amilyen gyorsan csak tudtam siettem.
*a sátorban*
Próbáltam észrevétlenül elfoglalni a helyemet.Sajnos nem jött össze,ahogy semmi sem mostanában.
-Hát téged is látni,aranyom,mekkorát nőttél-mondta a nagynéném anyja Matilda.
Nem tudtam mit csinálni csak mosolyogtam,mint egy hülye gyerek.Nem sokára mindenki visszatért a régi beszédpartneréhez csak én ültem mélán egy helyben és az ételt vizslattam.Nem tudtam eldönteni,hogy megegyem-e vagy nem.Kitudja mi van benne...
A szüleim meghaltak 4 éve.Azóta a nagynénéméknél,Amandáéknál lakok a birtokukon és egy hatalmas kastélyban élek.Nem tudom mire jó az ha az ember gazdag.Rengeteg képmutatás vesz itt mindent körül és sok az érdek barátság is.Alig várom lehetőséget kapjak arra hogy elmenjek innen.Számomra ez a hely maga a börtön.Bárhol jobb mint itt.A gondolatmenetemből egy rejtélyes fiú szakított ki.
-Látom,jól áll rajtad a ruha amit választottam neked.-suttogta a fülembe.Puha ajkai a fülemet érintették.A lélegzetem is elállt.Nagyon megijedtem.Persze az asztalnál ülök ránk se bagóztak...
Mozdulatlanul ültem és mereven néztem a csupasz tányéromra.Ismerős volt a hangja,beszéde,az akcentusa..nagyon is...
-Mi van,csak nem emlékszel rá ki vagyok?- hallottam a hangján hogy mosolyog.Na ő az a személy ha elütné a busz,én lennék a sofőr.
Következő rész:Holnap
Hi,shawties.Remélem tetszett az első fejezet,kérlek hagyjatok kommentet,jelezzetek a vélemény gombokkal,és kövessetek blogovinon' vagy iratkozzatok fel a rendszeres olvasókhoz.
Hamarosan jövök
P. xxx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése